Iskolánk azzal a céllal alakult, hogy megszerettessük a műkorcsolyát a gyerekekkel és a felnőttekkel egyaránt. Az alapvető elemek elsajátítását követően a gyerekek dönthetnek, hogy szabadidős tevékenységként vagy az élsportot választva, versenyzőként folytatják tovább a műkorcsolyázást Sportegyesületünkben.

Szeretettel várjuk, azok jelentkezését, akik szeretnének megtanulni korcsolyázni, valamint a későbbiekben időt, energiát nem sajnálva sikereket elérni ebben a gyönyörű sportágban.

A korcsolyázás során a kondicionális és koordinációs képességek fejlődnek, önfegyelmet, munkamorált, arányos izomzatot és szép tartást ad a gyermekeknek. A műkorcsolya művészi sport, a művészeti tevékenységek legnagyobb hatása pedig, hogy fejlesztik a gondolkodást, a koncentrációt, a kreativitást és a kooperációs készséget. Asztmásoknak és más légzőszervi problémákkal küzdőknek is ajánlott, mert a jégpályán lévő levegő jó hatású ilyen esetekben.

A korcsolyázás története visszanyúlik a történelem előtti időkbe. Svájci ásatások során találtak 4000 évesre becsült csontkorcsolyát, melyet a Berni Városi Könyvtárban őriznek. Hermann Ottó, a jeles magyar természetbúvár is talált csontkorcsolyát, amit Irongának nevezett el. A legrégibb fémkorcsolyát, amelyet 2000 évesre becsülnek, hazánkban találták és a Balaton Múzeumban őrzik. 

A műkorcsolyázás megalapítóinak a franciák tekinthetők, amit Gracin könyve a Le Vrai patineur (lö vré patinőr), Hogyan korcsolyázzunk című könyv igazol. Annak ellenére, hogy az angolok már 1742-ben megalapították az első korcsolyázó egyletet, az Edinburgh Skating Clubot, ahol a felvételt feltételhez kötötték, kellett tudni a jégen egy nyolcast és három kalapot át kellett ugrani. 1867-ben megalakult Bécsben a Wiener Eislauf Verein. 1891-ben megrendezték Hamburgban az első Európa Bajnokságot. 

1869. december 2-án megalakult a Budapesti Korcsolyázó Egylet Dr. Kresz Géza közreműködésével, a Városligetben. 1869-1875-ig fabódés korszak, a befagyott tavon korcsolyáztak. 1875-1888-ig pavilon korszak, beton alappal építették meg a második pályát. 1888-1893-ig átépítették a mai formájára. 

Az első Világbajnokságot 1896-ban rendezték meg Szentpéterváron, Oroszországban, itt még a nők és a férfiak együtt indultak. A sportág differenciálódása 1906-ban indult meg az első női Világbajnoksággal Davosban, Svájcban. Nem sokkal ezután, 1908-ban megrendezték az első páros Világbajnokságot Szentpéterváron. 1930-ban került megrendezésre Bécsben az első női és páros Európa Bajnokság. A jégtánc már a századfordulón is kedvelt volt, az első Világbajnokságot 1952-ben Párizsban, míg az első Európa Bajnokságot 1954-ben Bolzanóban rendezték meg. Az első Olimpiát a férfiak, a nők és a páros részére már 1924-ben Chamonixben megrendezték, de a jégtáncnak 1976-ig kellett várni, hogy olimpiai sportág legyen. Hivatalosan téli Olimpiát 1924-ben rendeztek először. 

A modern műkorcsolyázás megteremtőjének az amerikai Jackson Heinest tekinthetjük, mert a fakorcsolya helyett feltalálta a fém Halifax korcsolyát és az 1870-es években már nagy sikerrel rendezett bemutatókat. Rohonczy Gedeon feltalálta a Kolombus néven ismert korcsolyát, ami könnyű fel- és lecsatolásáról lett híres. 1892-ben Schwenningben megalakult Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség, első versenyszabályait a magyar Földváry Tibor dolgozta ki. 

Hazánkban az első természetes jégpálya a Városligetben 1869-ben létesült, az első műjégpálya megnyitására ugyanott 1926-ig kellett várni. Az első fedett jégpálya 1982-ben a Budapest Sportcsarnokban nyitotta meg kapuit.